Clifford Geertz

Thomas Kuhn –r–ksÈge:
a megfelelÙ sz–veg a megfelelÙ idÙben

 

(by Clifford Geertz)

 

 

Thomas Kuhn  - "Tom", akit ismerÙsei, s ezek igencsak sokan voltak, Ìgy szÛlÌtottak, szil·rdan elutasÌtotta az ÈrtelmisÈgi hÌressÈg szerepÈt, noha tagadhatatlanul az volt - hal·la, ahogy szakmai Èlete is, mintha a legjobb ™ton haladna afelÈ, manaps·g, a kenyÈr- Ès kult™rharcok kor·ban, hogy puszt·n az –tvenes Èvek vÈgÈn Ìrott s 1962-ben publik·lt A tudom·nyos forradalmak szerkezete ™jabb f¸ggelÈkekÈnt, l·bjegyzetekÈnt vagy utÛiratakÈnt tarts·k sz·mon. Annak ellenÈre, hogy sz·mos m·s fontos mšvet is Ìrt - k–zt¸k a The Essential Tensiont (A lÈnyegi fesz¸ltsÈg, 1977), amely Èppoly eredeti, mint a hÌres mš, csak Èppen jÛval gondosabb, vagy a rendkÌv¸l kiterjedt kutat·sokon nyugvÛ Black-body Theory and Quantum Discontinuity 1894-1912 (Feketetest-elmÈlet Ès a kvantum-diszkontinuit·s, 1894-1912, 1978) -, ezeket a fizikusk–z–ssÈg langyosan fogadta, hiszen mindig is fÈltÈkenyen Ùrizte a maga eredetmÌtoszait, s ez sok f·jdalmat okozott neki, mÈgis a A tudom·nyos forradalmak... (ahogy Ù szokta volt nevezni a Tudom·nyos forradalmak szerkezetÈt) lett az a k–nyv, amely a vil·g szemÈben, s ennek nyom·n azt·n saj·t szemÈben is meghat·rozta alakj·t. E k–nyv ·rnyÈk·ban Èlt, szenvedÈlyesen Ès szorongva, csaknem harminc–t Èven ·t. NekrolÛgjai - volt jÛ nÈh·ny - szinte kiz·rÛlag erre a mšre –sszpontosÌtottak, k–zt¸k a londoni Economist ostoba, kellemetlen Ès Èrtetlen cikke is, amely azzal az ÌzlÈstelen szellemeskedÈssel z·rult, hogy tal·n maga Kuhn is paradigmav·lt·son ment kereszt¸l. S mivel a t¸dÙr·kkal folytatott harc utolsÛ napjaiban vÈg¸l elkÈsz¸lt az oly rÈgÛta v·rt Ès gyakran beharangozott m·sodik v·ltozattal, s ™jrafogalmazta elmÈletÈt a tudom·nyok v·ltoz·s·rÛl, e kÈzirat publik·l·sa minden bizonnyal hossz™ Èveken ·t Èbren tartja majd hÌrnevÈt.

 

A kÈrdÈs teh·t: miÈrt lett a A tudom·nyos forradalmak...-nak ilyen hatalmas hat·sa? Hogyan lehetsÈges, hogy a rÈszecskefizikusoktÛl Ès a filozÛfusoktÛl a szociolÛgusokig, a t–rtÈnÈszekig, az irodalomkritikusokig Ès a politolÛgusokig - nem is beszÈlve a publicist·krÛl, a nÈpszeršsÌtÙkrÙl Ès az ellenkultur·lis t–kfejekrÙl - mindenki tal·lt benne valamit, amit izgatottan kiakn·zhatott, vagy Èppolyan izgatottan t·madhatott? Nem elegendÙ magyar·zat erre, hogy a k–nyv merÈsz, ™jszerš, metszÙen Èlesl·tÛ Ès csod·latosan van megÌrva, r·ad·sul mÈly tudom·nyos Ès szemÈlyes ·tÈlÈs sz¸lte. Vannak m·s k–nyvek is a tudom·nyt–rtÈnetben Ès azon kÌv¸l, amelyek dicsekedhetnek mindezen erÈnyekkel. A kiv·lÛs·g Ès a jelentÙsÈg, legyen b·rmilyen valÛs·gos is, nem garanci·ja a sikernek vagy a hat·snak - elvÈgre ugyan h·nyan figyeltek oda Suzanne Langer Feeling and Form cÌmš k–nyvÈre? ValamifÈle rejtÈlyes Ès bizonytalan mÛdon - mert mÈg Kuhn maga is rejtÈlyesnek Ès elkÈpesztÙnek tal·lta k–nyve fogadtat·s·t, sÙt komolyan zavarta is - A tudom·nyos forradalmak... Èppen a megfelelÙ sz–veg volt, a megfelelÙ idÙben.

 

Nagyj·bÛl 1920 ut·n (k¸l–n–sen azut·n, hogy Mannheim K·roly IdeolÛgia Ès utÛpia cÌmš k–nyve 1929-ben megjelent), a "tud·sszociolÛgi·nak" nevezett diszciplÌna sorra vette a szellemi tevÈkenysÈg –sszes ter¸letÈt. A vall·s, a t–rtÈnelem, a filozÛfia, a k–zgazdas·gtan, a mšvÈszet, az irodalom, a jog, a politikai gondolkod·s, sÙt mÈg maga a szociolÛgia is olyasfajta vizsg·lÛd·s t·rgya lett, amely fel kÌv·nta t·rni e diszciplÌn·k kapcsolat·t saj·t t·rsadalmi kontextusukkal, s kollektÌv emberi alkot·snak tekintette Ùket, amelyek t–rtÈnetileg fejlÙdnek, Ès egy kult™r·ba ·gyazÛdnak. Az elemzÈsek egy rÈsze meglehetÙsen elnagyolt Ès determinisztikus volt - marxista redukcionizmus vagy hegeli historicizmus jellemezte. M·s rÈsz¸k viszont kifinomult, tapogatÛzÛ mÛdon prÛb·lta nyomon k–vetni a helyi fejlÙdÈsi tendenci·kat, Ès megragadni a specifikus, pontosan k–r¸lÌrt viszonyokat. De ak·r durva, ak·r kifinomult, ak·r merÈsz, ak·r tapogatÛzÛ volt, a tud·sszociolÛgia, nÈh·ny kivÈteltÙl eltekintve, amelyek meg is maradtak kivÈtelnek, nem ny™lt a legmagasabb presztÌzsš, legink·bb tiszteletet parancsolÛ Ès - a sz·zad k–zepÈre - legmesszemenÙbb k–vetkezmÈnyekhez vezetÙ szellemi tevÈkenysÈghez: a termÈszettudom·nyokhoz.

 

A fizika, a kÈmia, a geolÛgia, sÙt a biolÛgia is megmaradhatott a maga autonÛm vil·g·ban, elz·rva a szociolÛgia, legal·bbis a tud·sszociolÛgia elÙl. T–rtÈnelme csak tudÛsok t–rtÈnetekÈnt jelentkezett, nagyszab·s™ Ès nagykÈpš t–rtÈnetkÈnt, amely tudom·nyos mÈrf–ldk–vet jelentÙ felfedezÈsek sor·n ·t vezetett az igazs·ghoz, a megÈrtÈshez Ès a dolgok jelenlegi ·llapot·hoz. A szociolÛgia - Max Weber vagy Robert Merton szociolÛgiai munk·ss·ga - jÛrÈszt "k¸lsÙdleges" szempontokat haszn·lt: fÙkÈnt a tudom·ny t·rsadalmi hat·saival, a tudom·nyt szab·lyozÛ intÈzmÈnyes norm·kkal vagy a tudÛsok t·rsadalmi eredetÈvel foglalkozott. Az ™gynevezett "belsÙ" szempontok - hogyan Ès miÈrt alakulnak ki Ès –ltik Èppen ezt vagy azt a form·t a tudom·nyos elmÈletek Ès gyakorlatok, miÈrt v·ltanak ki ÈrdeklÙdÈst, mibÙl ered els–prÙ siker¸k - kÌv¸l estek a szociolÛgia kompetenci·j·n, legfeljebb az Èrtelem energi·j·val, a zsenialit·s misztÈrium·val lehetett Ùket magyar·zni, vagy arra hivatkozva, hogy a dolgok termÈszete mintegy r·kÈnyszerÌti mag·t a megfelelÙen kÈpzett elmÈre.

 

Kuhn A tudom·nyos forradalmak...-ban azt a l·tszÛlag megkÈrdÙjelezhetetlen, ·tlÈphetetlen hat·rt kÈrdÙjelezte meg, majd lÈpte ·t, amely a termÈszettudom·nyt mint szellemi tevÈkenysÈget Ès tud·sform·t v·lasztotta el a t·rsadalmi jelensÈgkÈnt Ès cselekvÈsi formakÈnt Èrtelmezett tudom·nytÛl. TermÈszetesen nem Ù volt az egyetlen. E v·lasztÛvonalat olyan k¸l–nfÈle gondolkodÛk lÈptÈk ·t az –tvenes Èvekben, mint Norwood Russell Hanson, Pol·nyi Mih·ly, Paul Feyerabend, Mary Hesse, Lakatos Imre, kÈsÙbb azt·n Michel Foucault Ès Ian Hacking - nÈmelyik Kuhn egyes Èrveinek bÌr·lÛjakÈnt, m·sok vetÈlyt·rsaikÈnt, megint m·sok egyszeršen csak a maguk ™tj·t j·rva. Kuhn Ès A tudom·nyos forradalmak... azonban mindÙj¸knÈl vil·gosabban fogalmazott, s mivel nem mindig b–lcs vagy kÈnyelmes dolog Èlen j·rni a harcban, fÙkÈnt Ù vonta mag·ra a rÈgi hit hÌveinek haragj·t. Mivel a k–nyv, amely eredetileg Neurath, Carnap Ès Morris pozitivizmus ihlette International Encyclopedia of Unified Science-Ènek egyik eretnek szÛcikkÈbÙl nÙtt ki, oly els–prÙ, magabiztos Ès megalkuv·st nem tšrÙ Ìr·smš volt, hogy eleve kijel–lte a vita kereteit. A vil·gi v·llalkoz·skÈnt Èrtett tudom·ny tanulm·nyoz·s·nak mintapÈld·j·v· v·lt, ha szabad Ìgy mondanom, domin·ns paradigm·j·v·, amely ut·nz·sra, kiterjesztÈsre, elvetÈsre vagy megd–ntÈsre v·r.

 

Nem sz¸ksÈges itt sorra venn¸nk

 

A tudom·nyos forradalmak... azon tÈzisei mellett Ès ellen felhozott Èrvek sz·zait - am™gy lehetetlen is lenne -, hogy a tudom·nyos kutat·s diszkontinuus, s a "norm·l" stabilit·s hossz™ idÙszakai Ès r–pke "forradalmi" felfordul·sok v·ltakoznak benne; hogy a "norm·l" tudom·nyos kutat·st bev·lt pÈld·k - a hÌrhedt paradigm·k - ir·nyÌtj·k, amelyek az adott k–z–ssÈg sz·m·ra a problÈmamegold·s modelljekÈnt szolg·lnak; hogy e paradigm·k "–sszemÈrhetetlenek", s hogy a k¸l–nfÈle paradigm·kon bel¸l dolgozÛ kutatÛk legjobb esetben is csak rÈszlegesen Èrtik meg egym·s elmÈleteit; hogy az "elmÈletv·laszt·s", az ·ttÈrÈs az egyik paradigm·rÛl a m·sikra, ink·bb Gestalt-v·lt·sra, szellemi ,"megtÈrÈsre" hasonlÌt, mint az ™j Ès a rÈgi elmÈlet fokozatos, lÈpÈsenkÈnti –sszevetÈsÈre; s hogy a paradigm·k kikrist·lyosod·s·nak foka a tudom·nyon bel¸l ÈrettsÈg¸knek, "kemÈnysÈg¸knek" vagy "puhas·guknak" jele, s ez jelzi a nem tudom·nyos tevÈkenysÈgektÙl valÛ t·vols·gukat is. Kuhn e tÈzisek egy rÈszÈt utÛbb mÛdosÌtotta a f¸ggelÈkekben, –sszefoglal·sokban, v·laszokban Ès "™jragondol·sokban". Žgy vÈlte, bÌr·lÛi Ès t·mogatÛi jelentÙs rÈsz¸ket eltorzÌtott·k, fÈlreÈrtettÈk, sÙt sz·ndÈkosan kicsavart·k. NÈmelyik tÈzisÈt, k¸l–n–sen azt az ·llÌt·st, hogy a tudom·nyos v·ltoz·st nem a t¸relmesen v·rakozÛ igazs·g folyamatos megk–zelÌtÈse Èlteti, hanem a tudom·nyos k–z–ssÈgek ·talakul·sa Ès ™jak sz¸letÈse jellemzi, k–vetkezetesen fenntartotta a mindenfelÙl –z–nlÙ kritik·k ellenÈben.

 

VoltakÈppen ez az utÛbbi Ès legmesszebbmenÙ ·llÌt·s tette A tudom·nyos forradalmak...-at mag·t is forradalmiv· - csataki·lt·ss· azok szemÈben, akik a tudom·nyban az episztemikus privilÈgium utolsÛ b·sty·j·t l·tt·k, s bšnnÈ azokÈban, akik az igaz valÛs·ghoz vezetÙ kir·lyi ™tnak tekintettÈk. Ak·r olyan fontosak a diszkontinuit·sok m·s tudom·nyter¸leten is, mint a fizik·ban, ak·r nem; ak·r a Gestalt-v·lt·s Ès az –sszemÈrhetetlensÈg jellemzi az elmÈleti v·lt·st, ak·r nem; ak·r az elmÈlet, az ·ltal·nosÌt·s, a konceptu·lis sÈma vagy a vil·gnÈzet a dolgok elsÙ mozgatÛja, ak·r nem - e kÈrdÈseket pontosan az a fajta kutat·s tudja csak megv·laszolni, amelyre A tudom·nyos forradalmak... buzdÌt, s amelynek maga is pÈld·ja. Kuhn –r–ksÈge, az, ami a legink·bb feld¸hÌti megingathatatlan ellenfeleit, Ès zavarba ejti legkritik·tlanabb k–vetÙit is, szenvedÈlyes ragaszkod·sa ahhoz, hogy a tudom·ny t–rtÈnete –nmagukat lÈtrehozÛ, normatÌve meghat·rozott, m·s-m·s ir·nyults·g™ Ès gyakran egym·ssal erÙs versenyben ·llÛ tudom·nyos k–z–ssÈgek kialakul·sa Ès v·ltoz·sa. Vagy, hogy mag·t A tudom·nyos forradalmak szerkezetÈt idÈzzem, ahelyett, hogy puszt·n csak utalok r·: "A norm·l tudom·ny Ès a forradalom [...] egyform·n k–z–ssÈgi tevÈkenysÈg. Felt·r·sukhoz Ès elemzÈs¸kh–z elÙsz–r ki kell bontanunk a tudom·nyok idÙben v·ltozÛ k–z–ssÈgeinek szerkezetÈt. Egy paradigma [...] nem a kutat·s t·rgy·t, ink·bb a tudÛsok csoportj·t ir·nyÌtja. Az adott paradigm·t k–vetÙ vagy megd–ntÙ kutat·s tanulm·nyoz·s·t azzal kell kezden¸nk, hogy azonosÌtjuk a relev·ns csoportot vagy csoportokat."

 

Szil·rdan bele·gyazv·n "a tudom·nyokat" abba a vil·gba, amelyben cÈlokat tšznek ki Ès karriereket ÈpÌtenek fel, ahol sz–vetsÈgeket k–tnek Ès tanokat form·lnak, a csoportos erÙfeszÌtÈsek, konfliktusok Ès elk–telezÙdÈsek vil·g·ba - r–viden, abba a vil·gba, amelyben mindannyian Èl¸nk -, A tudom·nyos forradalmak... a lehetÙ legt·gabbra t·rta a termÈszettudom·nyok ajtaj·t a tud·sszociolÛgia elÙtt. Mivel a tud·sszociolÛgia maga is vit·kkal, megosztotts·gokkal, nÈzeteltÈrÈsekkel teli diszciplÌna (s ehhez j·rul nÈmely extravag·ns kutatÛ kekeckedÙ hangneme, amely k¸l–n–sen alkalmas arra, hogy felborzolja az establishment idegeit), a termÈszettudom·nyok tud·szociolÛgiai elemzÈse mindig is kÈnyesebb ¸gy volt, Ès az is marad, mint az irodalom, a t–rtÈnelem vagy a politikai gondolkod·s kutat·sa, s voltakÈppen legink·bb a vall·ssal folytatott hossz™ Ès gyilkos birkÛz·sra emlÈkeztet. Amint azonban egyszer elindult e kutat·s, amely a hum·n tudom·nyokra jellemzÙ kategÛri·kat, Èrveket, elj·r·sokat Ès cÈlokat alkalmazza a meglehetÙsen tendenciÛzusan "valÛdinak" nevezett tudom·nyra, e folyamatot m·r nem lehet visszafordÌtani, mÈg a legelsz·ntabb ellenkezÈssel sem. A "szubjektivizmus", "irracionalizmus", "vulg·rpszicholÛgia" Ès, termÈszetesen, a pikszisben ¸lÙk legkedveltebb ·tka, a "relativizmus" v·dja ellenÈre, amelyek mind elhangoztak a A tu-dom·nyos forradalmak szerkezetÈvel kapcsolatban (Ès Kuhnnal szemben, akit azzal v·doltak, olyan emberek egyÈbkÈnt, akiktÙl valamivel magasabb szÌnvonal™ Èrveket v·rna az ember, hogy nem hisz a rajtunk kÌv¸li valÛs·g lÈtezÈsÈben), a k–nyv ·ltal megfogalmazott feladat, b·rmi lesz is egyes meg·llapÌt·sainak sorsa, vel¸nk marad. A termÈszettudom·nyok egyre ink·bb ki vannak tÈve azon t–rtÈnÈszek, szociolÛgusok, antropolÛgusok, k–zgazd·szok vagy ak·r tudom·nyos nÈpszeršsÌtÙk Ès irodalomprofesszorok alapos vagy fel¸letes, tudÛs vagy tudatlan vizsg·lÛd·s·nak, akik nem hajlandÛk meg·llni a diszciplÌn·k hat·rain·l, s nem riadnak vissza mÈg a Nobel-dÌjasok ¸nnepÈlyes dicsfÈnyÈtÙl sem. Ez a szellem m·r kiszabadult a palackbÛl, Ès nemigen lehet visszagy–m–sz–lni, ak·rmilyen ijesztÙen vagy illetlen¸l viselkedjÈk is - ak·rkivel szemben.

 

Kuhn A tudom·nyos forradalmak... megjelentetÈsekor m·r pontosan tudta, milyen fÈktelennÈ Ès hatalmass· n–vekedhet ez a szellem. A szociolÛgiai-t–rtÈneti tudom·nykutat·s Edinburgh-ban, P·rizsban, Bielefeldben, Bostonban, Jeruzs·lemben, San DiegÛban Ès Ìgy tov·bb, a nyom·ban j·rÛ jeremi·dok ·radat·val egy¸tt, jÛrÈszt azut·n indult meg, hogy megjelent Kuhn mšve, s sz·mot akart adni azokrÛl a kÈrdÈsekrÙl, melyek azÛta foglalkoztatj·k, amiÛta doktorandus kor·ban Ès a Harvard Egyetem posztdoktori –szt–ndÌjasakÈnt elÙsz–r szembeker¸lt vel¸k. Sokat vitatt·k, Ès kevÈssÈ Èrtik, honnan t·madt ez a bÌr·lat- Ès ellenbÌr·lat-–z–n, amely hamarosan ·tterjedt a nem tudom·nyos (vagy mÈg nem tudom·nyos) ter¸letekre is. SzÛ esett a tudom·nyok (Ès a tudÛsok) v·ltozÛ helyÈrÙl kult™r·nkban, a tudom·nyok katonai felhaszn·l·s·bÛl fakadÛ mor·lis aggodalmakrÛl Ès egyre fokozÛdÛ ÈrthetetlensÈg¸krÙl. ŽgyszintÈn az ÈrtÈksemleges kutat·s lehetÙsÈgÈt ÈrintÙ szkepszisrÙl, a gyors technikai v·ltoz·ssal szembeni ambivalenci·rÛl, a hatvanas Èvek vÈgÈnek egyetemes felfordul·s·rÛl. M·sok szerint a modernit·s vÈge, a new age misztik·ja, a feminizmus, a dekonstrukciÛ, a nyugati hegemÛnia hanyatl·sa, a kutat·sfinanszÌroz·s politik·ja vagy ezek valamilyen kombin·ciÛja a bšn–s.

 

Hab·r Kuhn tudat·ban volt ezeknek a kÈrdÈseknek, elsÙsorban mÈgis ink·bb az foglalkoztatta, hogyan jutott el a tudom·ny ArisztotelÈsztÙl Newtonig, NewtontÛl Maxwellig, MaxwelltÙl Einsteinig, Ès - vil·gunk esetlegessÈgeit tekintetbe vÈve - mifÈle magyar·zat adhatÛ e valÛszÌnštlen sikerre. Eltekintve a "bombavit·tÛl", amellyel kapcsolatban, tudom·som szerint, sosem foglalt ·ll·st nyilv·nosan, e kÈrdÈsek nemigen voltak elÙtÈrben, s mÈg kevÈsbÈ a k–zÈppontban az –tvenes Èvek vÈgÈnek Ès a hatvanas Èvek elejÈnek szorongÛ, de mÈg egysÈges vil·g·ban. Csak
A tudom·nyos forradalmak... megjelenÈse ut·n s attÛl f¸ggetlen¸l v·ltak igaz·n fontoss·, hogy azt·n a polÈmia hevÈben –sszekapcsolÛdjanak vele a nem v·rt Ès nem is kÌv·nt t–meges k–z–nsÈg szemÈben: mint a tudom·nyos autorit·s demisztifik·lÛj·val Ès a vele szembeni l·zad·s meghirdetÙjÈvel, az objektivit·s, a t·vols·gtart·s, a logika Ès az igazs·g megkÈrdÙjelezÙjÈvel. Kuhn esÙÈrt foh·szkodott, s ·rvÌz j–tt helyette.

 

B·rmit gondolt is a hatvanas Èvek vÈgÈtÙl kezdve A tudom·nyos forradalmak... k–rÈ gyšlÙ mšvekrÙl, metamšvekrÙl Ès meta-metamšvekrÙl - meglehetÙsen vegyes volt a vÈlemÈnye -, abban a helyzetben tal·lta mag·t, hogy ™jra Ès ™jra meg kellett fogalmaznia a tÈziseit, a legk¸l–n–zÙbb form·kban Ès fÛrumokon. Nem mintha e nÈzetek eredeti megfogalmaz·sukban hom·lyosak vagy nem kellÙen egyÈrtelmšek lettek volna. Mondhatni, tal·n t™lzottan is vil·gosak voltak. De eredeti k–rnyezet¸ktÙl nagyon k¸l–nb–zÙ szellemi k–zegekbe kellett eljutniuk. Kuhn, aki "norm·l" fizikuskÈnt kezdte a p·ly·j·t, majd "norm·l" t–rtÈnÈsz lett belÙle (esetk–zpont™ t–rtÈnetÌr·si mÛdszere, amelyet, ™gy tšnik, James Bryant Conant-tÛl vett ·t, legal·bb olyan ortodox volt, amennyire eretnekek tÈzisei), kor·ntsem –r¸lt az olyan nÈzeteknek, amelyek megkÈrdÙjeleztÈk a valÛdi tud·s vagy az ebben elÈrt valÛdi halad·s lehetÙsÈgÈt. S annak ellenÈre, hogy az elmÈleti v·ltoz·s magyar·zatakor maga is szociolÛgiai szempontokra hivatkozott, mÈly megvetÈssel s™jtotta azt az elkÈpzelÈst, amely szerint e szociolÛgiai szempontok kikezdhetnÈk a fÈny terjedÈsÈre vagy a bolygÛk mozg·s·ra vonatkozÛ elmÈletek igazs·gÈrtÈkÈt.

 

Nem Kuhn az elsÙ, aki p·lyafut·sa elejÈn lavin·t indÌtott el egy gondolat·val, s azut·n kÈsÙbb, amikor elmÈlete m·r affÈle k–zb–lcsessÈggÈ v·lt, szembe kellett nÈznie igencsak messze vezetÙ Ès nem feltÈtlen¸l kellemes k–vetkezmÈnyeivel. Bizonyosan ez t–rtÈnt G–dellel, aki, ™gy tetszik, szerette volna, ha tÈtele ÈppensÈggel az ellenkezÙjÈt bizonyÌtja annak, mint amit bizonyÌtott, s ÈletÈnek h·tralevÙ rÈszÈt jÛrÈszt azzal t–lt–tte, hogy megprÛb·lta m·s eszk–z–kkel helyre·llÌtani az Èrtelem integrit·s·t. S tal·n Einstein is ide tartozik, akit zavart az a rÈs, amely a saj·t kvantumos fÈnyelmÈlete k–vetkeztÈben jelent meg a fizik·ban, s folyton azon t–prengett, hogyan lehetne valamikÈppen bet–mni. Ha meg kell Èln¸nk az ·ltalunk okozott f–ldrengÈs utÛrengÈseit, az gyakran Èppoly nehÈz, s Èppoly nagy feladat, mint az eredeti f–ldrengÈs elindÌt·sa volt. Szil·rd meggyÙzÙdÈs Ès biztos –nirÛnia sz¸ksÈgeltetik hozz·. A Kuhn ·ltal elindÌtott forradalom (aki otthon·ban kif¸ggesztett egy hÌmzett jelmondatot: "Isten Ûvja ezt a paradigm·t") mÈg nagyon sok·ig nem hagy majd nyugodni benn¸nket, ahogy nem hagyta nyugodni Ùt sem.

 

FordÌtotta: Babarczy Šszter

 


Thomas Kuhn –r–ksÈge: a megfelelő sz–veg a megfelelő időben, in: BUKSZ. Budapesti K–nyvszemle, vol. 9 no. 3 (1997), pp. 355-357


 

online source: http://www.c3.hu/scripta/buksz/97/03/geertz.htm

 


Using this text is also subject to the general HyperGeertz-Copyright-regulations based on Austrian copyright-law (2001), which - in short - allow a personal, nonprofit & educational (all must apply) use of material stored in data bases, including a restricted redistribution of such material, if this is also for nonprofit purposes and restricted to the scientific community (both must apply), and if full and accurate attribution to the author, original source and date of publication, web location(s) or originating list(s) is given ("fair-use-restriction"). Any other use transgressing this restriction is subject to a direct agreement between a subsequent user and the holder of the original copyright(s) as indicated by the source(s). HyperGeertz@WorldCatalogue cannot be held responsible for any neglection of these regulations and will impose such a responsibility on any unlawful user.

Each copy of any part of a  transmission of a HyperGeertz-Text must therefore contain this same copyright notice as it appears on the screen or printed page of such transmission, including any specific copyright notice as  indicated above by the original copyright holder and/ or the previous online source(s).